A blog rendszeres olvasói már nagyon jól tudják, hogy mekkora rakott tészta rajongó vagyok, aminek köszönhetően időről időre mindig jelentkezek valami fincsi újdonsággal, valami jó kis csavarral, különlegességgel megbolondított variációval. Most viszont úgy érzem elérkezett az idő, hogy kijelentsem, csúcsra értem a témában az alábbi recepttel!
A műveletek ezúttal 30dkg kockázott füstölt főtt császárszalonna pirításával kezdődött. Nem vágtam túlzottan apróra (kb. 1/1.5 centis darabok lettek), mivel én szeretem ha kicsit nagyobb darabok maradnak, és nem tűnnek el a rengetegben. Előzetesen egy kevés olajat öntöttem a lábasba és 10 perc alatt tökéletesen zsírjára pirultak a szalonna kockák, amiket kiszedtem egy tányérra és félretettem. A maradék zsiradékon pedig a szokásos módon megpirítottam két fej apróra vágott vöröshagymát (30dkg), amit 1tk ételízesítővel és jó sok frissen őrölt tarkaborssal fűszereztem. A végén (kb. 10 perc pirítást követően) hozzáreszeltem 3 gerezd fokhagymát is, majd jöhetett 55dkg kiváló minőségű hamburger hús (80/20 marha darált/vesefaggyú), amit barnulásig pirítottam, miközben jó alaposan szétdaraboltam, kevertem, kavartam. Ekkor újraborsoztam, valamint meghintettem 1tk cayenne borssal is és jó sok római köményt is őröltem még bele.
Alapos összekavarást követően hozzáadtam 2 apróra kockázott paradicsomot is (28dkg), valamint felöntöttem 500g passzírozott paradicsommal. Még két evőkanálnyi dijoni mustárt is adtam hozzá, és ezt az alapot 10 percen keresztül rotyogtattam. Közben kifőztem 500g penne tésztát is, amivel aztán jó alaposan összekevertem. Az így kapott elegyet egy kiolajozott tepsibe öntöttem, a tetejére jalapeno karikákat helyeztem, végül beborítottam az egészet 25dkg reszelt ír vörös cheddar sajttal.
200 fokra előmelegített sütőbe toltam 25 percre, ami idő alatt a sajt valami egészen félelmetes módon nem csak ráolvadt a tésztára, de pont a legoptimálisabb módon ropogósra is pirult. A szokásos 15-20 perces pihentetést követően felszeltem, tálalásnál pedig frissen aprított jégsalátával szórtam meg a teljes hambiélmény kedvéért.
Mit is mondhatnék... Egészen félelmetes ízvilágú tésztacsoda született, ami persze értelemszerűen nem adja vissza 100%-ban egy hamburger fogyasztásának ízélményét, de ez nem is baj. Tényleg nagyon ütős, különleges és rendkívül pikáns, nem utolsósorban pedig igencsak laktató lett a végeredmény. (6 adag)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése