Egész biztosan mindenkinek megvan a maga kis szuper receptje a tökéletes sültkrumplira, illetve már a különböző receptgyűjtő oldalak is tele vannak a TÖKÉLETES krumpli ígéretével kecsegtető leírásokkal. Én magam viszonylag elég ritkán szoktam csinálni, de ha hozzáfogok akkor egész biztos, hogy kerülöm az olajban sütést. Még régebben belefutottam egy elég szimpatikus receptbe, amibe itt-ott belenyúlva elkészítettem a magam kis házi steakburgonyáját...
Elsőként megmostam 1Kg sárga héjú krumplit, hosszában negyedeltem, majd keresztben feleztem ezeket a cikkelyeket. Egy tűzálló tálba borítottam és kb. 5dkg vajat rászeltem (11 szelet) a tetejére. Igazából előbb is eszembe juthatott volna, de csak utólag jött az isteni szikra, hogy nem lett volna rossz az edény alján is megágyazni egy picit vajjal a krumplinak. A tetejét gazdagon borsoztam frissen őrölt tarkaborssal és sóztam. Előmelegített sütőben, 200 fokon 40 percen keresztül "főztem" a krumplit a lefedett edényemben. Zseniálisan finom illatok szabadultak fel az idő előrehaladtával. Időnként érdemes csekkolni (én mondjuk nem tettem :D), hiszen a cél az, hogy puhára főjön a krumpli.
Ezt követően egy tepsibe borítottam az egészet és mindegyik darabot úgy állítottam, hogy a héja alul legyen. Nekem a vajas megágyazás hiánya miatt a legalsó példányok picit odatapadtak és sültek lettek az edényben, de szerencsére helyrehozhatatlan baj nem történt ezzel. Egy picit ismét borsoztam és sóztam a katonás sorba állított krumplikat és grill fokozatra kapcsolva további fél órára visszakerült a sütőbe. Itt is az időtartam csak irányadó, a cél az, hogy szép pirosra süljön az egész.
A végeredmény egészen elképesztő lett. A külseje valóban ropogós, a belseje pedig krémszerűen lágy lett a krumplinak, mint a mesében és nagyon finom is lett az egész annak ellenére, hogy a són és borson kívül tényleg nem használtam semmi mást. Akár magában is finom csemege, esetleg némi mártogatós szósszal megfejelve, de én nagyon durva hazai sültkolbászhoz fogyasztottam, teljes katarzist okozva ezzel magamnak. Külön érdekesség, hogy ugyan az ilyen krumplicsodák értelemszerűen frissen a legjobbak, de ez a krumpli még másnap újramelegítve is nagy örömet okozott számomra ebédidőben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése