Szeretem a gyrost, a gyros tálat pedig talán még jobban is, túlságosan nagy elvárásaim többnyire nincsenek, ugyanakkor nem bánom ha néha kellemesen csalódok, és átlagon felüli gyrosokba botlok. Nos, ez a történet messze az egyik legrosszabb eddigi élményemet fogja elmesélni! :)
Jó akciós volt a csirkemell, így be is vásároltam belőle, rövid gondolkodást követően pedig hamar ki is találtam, hogy ezúttal hogyan készítsem el, amihez nagyon nem is kellett külön bevásárlást intézni, csupán egy kiló krumplit kellett még vennem a körethez.
Nagyon szeretem a májat, legyen szó sima pirított májról, vagy akár baconba göngyölt májról, de például a bugaci (májas) pizza is a nagy kedvenceim közé tartozik. Viszont furcsamód eddig még sosem készítettem el saját magam. Ráadásul a hentesnél ahol beszereztem az alapanyagot, szívvel együtt adták a csirkemájat, így ez is okozott némi fejtörést a felkészülés közepette, mivel a legtöbb helyen mindenki azt írta, hogy nem is szokta megcsinálni, inkább odaadja a macskának, vagy kidobja, haha. Én mindenképp meg akartam csinálni, hiszen például levesekben is szeretem, így bíztam az ösztöneimben, hogy minden rendben lesz. :)
A pesto egy nagyon finom és különleges szósz, amit akár otthon is elő lehet állítani fenyőmagból, olívaolajból, bazsalikomból és fokhagymából, de én egyelőre megelégszek a boltban vásárolhatóval. :) Nagyon jó kis tésztás ételeket belőle készíteni, de én ezúttal úgy gondoltam, hogy rizst fogok használni köretként.
A spenótos sajtos nokedli receptnél már előre jeleztem, hogy a következő alkalommal kedvenc tésztámmal és paradicsommal megspékelve fogok új magaslatokba törni. Ez pedig nem is váratott magára sokáig. Az eredmény pedig minden előzetes várakozást felülmúlt, bombasiker lett a spenótos paradicsomos penne!
A sütőtök krémleves és a kukoricakrémleves mindent elsöprő sikerének köszönhetően komoly fanatizmus lett úrrá rajtam a krémlevesek irányában, és egész szép listát állítottam már össze ennek köszönhetően a jövőben elkészítendő levesekről, haha. Ezúttal a répakrémleves került terítékre, és ugyan nincs egy szinten az előbb említett két csodával, azért komoly panaszra sem adott okot az elkészült mű.
Ezúttal a szokásosnál kicsit korábban került megrendezésre a Torkos Csütörtök, amiről szerencsére viszonylag időben sikerült informálódnom és még bőven volt lehetőség választani az éttermek közül. Persze már így is volt pár nagymenő étterem, ahol már az összes időpont elkelt, és ugyan a későbbiekben még további éttermek csatlakozása is be volt harangozva, semmiképp sem szerettem volna hoppon maradni, így a kivárás taktikája helyett gyorsan átnyálaztam a már amúgy sem rövid listát. Némi hezitálás után a Liszt Ferenc téren található Cafe Pausa Kávézó & Étteremre esett a választás, illetve az étlap előzetes böngészése közben nekem már egészen konkrét elképzeléseim voltak arról, hogy mit is fogok rendelni...
A Blaha Lujza téren található Jelen Bisztróban nem az első alkalommal jártam. Egészen jó menüajánlataik vannak jó árban, ráadásul tök hangulatos a hely. Ezúttal az egy évvel ezelőtti Szent Jupátos gasztronómia továbbképzés után ide vezetett utunk egy szabadulós játék után, csapatépítő tréning keretein belül. Egyértelműen tudtam, hogy nem fogok menüzni, hanem valami igazi különlegességet választok inkább. Így akadt meg a szemem a hátszínen, aminek már a rendelése óriási bonyodalmakat okozott...
Az utóbbi időben többször is olyan különlegességgel és/vagy visszautasíthatatlan ajánlattal állt elő az IKEA éttermi részlege, hogy többször is volt alkalmam tesztelni hogyan is főznek arrafelé. Ez alkalommal kettő ételt, illetve a hozzájuk kapcsolódó élményeim sorát fogom bemutatni.
A sült sütőtök krémleves iránti imádatom ezen a télen további krémlevesek kipróbálására sarkallt, amiben az is nagy szerepet játszott, hogy Karácsonyra többek között egy botmixert is kaptam ajándékba, haha. Rövid receptmustra után úgy döntöttem, hogy kipróbálom mit is tud egy jó kukoricakrémleves. Már itt az elején le kell szögeznem, hogy a végeredmény minden várakozásomat felülmúlta...
Ahogy azt már több ízben kifejtettem, egyszerűen imádom a tésztás kajákat, a sok hagyma pedig nálam az egyik legfontosabb főzési alapanyag, így ezúttal úgy gondoltam, hogy hús nélkül, csupán e kettőből igyekszek kihozni valami kellően pikáns és brutálisan finom ételt. Sikerült. :P
A csirkehúsban az a jó, hogy nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető. Ezúttal magamhoz képest egy viszonylag szolidabb ízvilágú, nem annyira harsány ételt készítettem, de néha ilyen is kell, hiszen sok esetben egy szolid harmóniával is katarzis közeli élményt lehet elérni, ha ügyesen keveri a hozzávalókat az ember! :)
