Valamikor 2-3 évvel ezelőtt egy baráti vacsorameghívás / közös főzőcskézés alkalmával ismerkedtem meg ezzel a csodával, amit azóta is rendszeresen szeretek elkészíteni őszi / téli időszakokban. Minden egyes alkalommal valami kis különlegességgel megfejelem, de ha csak simán elkészíteném mindenféle trükkök nélkül, akkor sem maradna el a kívánt hatás: egyik nagy kedvencem a sült sütőtökkrémleves!
2012. december 29., szombat
2012. december 27., csütörtök
Székelyföld ízei
Tavaly télen esett meg, hogy az akkori zenekarommal Székelyudvarhely városában játszottunk egy nagyon jó kis helyen, a Thunder Rock Clubban, ami azóta már sajnos bezárt. :( Nem csak a klub, de természetesen az egész város és annak hangulata, illetve a helyi lakosság elbűvölő kedvessége is emlékezetessé tette a koncertet. Másnap pedig egy csodálatos étterembe is meghívást kaptunk, amiről ez a poszt is szólni fog!
2012. december 25., kedd
Finomságok cipóban @ Lizsé
2012. december 24., hétfő
Kecskeméti barackos kölestorta
Tudvalevő dolog, hogy nem igazán vagyok édesszájú, de persze vannak alkalmak, illetve olyan finomságok, amiket én is szinte bármikor magamba tudok tömni totális önkontroll nélkül. A 2011-es augusztus 20-i ünnepségek alkalmával akkor még gyanútlanul róttam az utcákat, hiszen korábban még sosem volt szerencsém az ilyenkor hagyományos Magyarország Tortája elnevezésű győztes remekművekhez a múltban. Ezúttal viszont már többé-kevésbé tudatosan is kerestem a kecskeméti barackos kölestortát, ami olyan szintű élményt okozott, hogy az egyszeri és megismételhetetlen volt!
2012. december 21., péntek
Házi hamburger a javából!
2012. december 15., szombat
Londoni kalandtúra
Ezzel a bejegyzéssel le is zárnám a múltidéző sorozatot, hiszen az eddigi posztok a saját készítésű ételek helyett inkább élménybeszámolók voltak 4-5 évvel ezelőttről, de mégis fontosnak éreztem ezek megosztását is, hiszen valahol itt kezdődött minden. Mondjuk akkoriban még nem dokumentáltam mindent olyan serényen mint az elmúlt 1-2 évben, de azt hiszem nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ide vezethető vissza ennek az egész Gasztro Túra dolognak a kezdete! Ezúttal első kiadós londoni túrám kerül terítékre, aminek keretein belül egy igen kiadós British Museum kalandtúrát követően rögtön a sarkon belebotlottam egy végtelenül szimpatikus hot dog árusba, aki a mennyiség mellett a minőségre is ügyelt, egy teljesen új szintre emelve a hot dogról kialakult addigi elképzelésemet.
2012. december 12., szerda
Tepertő az automatából
Az angliai kintlétem során megtapasztalt meglepetések egyike az volt, amikor a munkahelyemen elhelyezett automata kínálatát böngészve a különböző chipsek és édességek között egy zacskónyi igazi gyöngyszemre bukkantam ‘pork scratchings’ néven, ami egész egyszerűen jó kis hazai töpörtyűt tartalmazott. Mondanom sem kell, gyermeki lelkesedéssel estem neki a csomagolás felbontásának miközben nem kevés fenntartással helyeztem számba az első falatot.
2012. december 11., kedd
Rizsfelfújt
Nem kifejezetten tartozok az édesszájú emberek közé, sokkal inkább a húst hússal elvet vallom, de azért néha napján előfordul, hogy én is elcsábulok. Így történt ez azon a bizonyos napon is, amikor gyerekkorom egyik kedvencét, a rizsfelfújtot kezdtem el csinálni. Régebben (főleg a kezdeti, tömegnövelős edzések alkalmával) valami eszméletlen mennyiségű tejberizst ettem, szóval az alap nem igazán okozott túl nagy fejtörést. Míg rotyogott a tejberizs (egy csomag vaníliás cukorral meghintve) szépen el lehetett készülni a többi feladattal, miszerint 5 tojás sárgáját kikevertem vajjal és cukorral, míg a fehérjét habosra vertem, majd ezt az egészet szépen összekevertem és beleöntöttem egy tepsibe.